A Biológiai sokféleség egyezmény részes feleinek 16. döntéshozó ülése 2024. október 21. és november 1. között került megrendezésre a kolumbiai Caliban. Ezzel párhuzamosan került sor a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv részes feleinek 11. döntéshozó ülésére. Hogy hogyan is megy a tárgyalás a „biodiverzitás-csúcson”, mik a kihívások, hogyan születnek a természetvédelemről és a biológiai biztonságról szóló globális döntések? Ebbe enged bepillantást Dr. Molnár Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont etnoökológusa, valamint a több mint 20 magyar résztvevő.

A biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv részes feleinek 10. döntéshozó ülése (COP-MOP 10) 2024. október 21. és november 1. között került megrendezésre a kolumbiai Caliban. Az eseményen 173 országból mintegy 23 ezer delegált vett részt kormányzatok, civil szervezetek, őslakos és helyi közösségek, tudományos intézmények, valamint üzleti szereplők képviseletében. Az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként Magyarország feladata volt a csúcstalálkozóra a politikai irányvonalak meghatározása, továbbá az összes témakörben közös európai uniós álláspontok kidolgozása, valamint az Európai Bizottsággal közösen az uniós álláspont képviselete a nemzetközi tárgyalások során. A döntéshozó ülés keretében egy több napos magas szintű eseményen több mint 100 miniszter vett részt, hazánkat Dr. Nagy István miniszter úr képviselte.

Hogy hogyan is megy a tárgyalás a „biodiverzitás-csúcson”, mik a kihívások, hogyan születnek a természetvédelemről és a biológiai biztonságról szóló globális döntések? Ebbe enged bepillantást Dr. Molnár Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont etnoökológusa, valamint a több mint 20 magyar résztvevő.

Az összefoglaló itt olvasható.

Az ülés biológiai biztonság vonatkozású eredményeiről részletesebben:

A biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv 11. döntéshozó ülése kifejezetten sikeres volt, hiszen minden egyes döntés összhangban volt az Európai Unió és tagállamainak álláspontjával, amely többek között az elnökségünk részéről vezetett sikeres tárgyalásoknak és számos bilaterális egyeztetetésnek volt köszönhető.

Az alábbi, főbb szakmai döntések születtek a döntéshozó ülésen:

Az országok egyhangúlag elfogadták a gene drive-val előállított szervezetek kockázatairól és azok kezeléséről szóló kockázatértékelési útmutatót.

Az országoknak a következő két évben kötelezően be kell nyújtaniuk, és elérhetővé kell tenniük az új, kimutatási és azonosítási fejlesztéseket, valamint a nem engedélyezett szervezetekre vonatkozó kimutatási és azonosítási módszereket is.

Három ország (Belize, Líbia és Pápua Új Guinea) figyelmeztetést kapott, hiszen nem feleltek meg nemzetközi kötelezettségeiknek. Döntés született arról, hogy a következő két évben fel kell mérni, hogy milyen jogszabályok, nemzeti szintű útmutatók vannak érvényben ezen az új technikákkal előállított szervezetek és termékek alkalmazására. Az információk alapján a következő döntéshozó ülés (2026-ban) fog arról dönteni, hogy ezen információknak milyen hatása lesz a nemzetközi egyezménynek való megfelelésre.

A kártérítésről és jogorvoslatról szóló Nagoja - Kuala Lumpur Kiegészítő Jegyzőkönyvről szóló határozat ismét felhívja az országok figyelmét a kiegészítő jegyzőkönyvhöz való csatlakozáshoz, valamint mind a ratifikáció mind a végrehajtás terén kapacitásbővítésre és társadalmi tájékoztatásra szólítja fel az országokat.