Az alábbi, "A hazai GMO-szabályozás ismertetése" című oldalon olvasható egy, Magyarország GMO-mentes stratégiájáról szóló összefoglaló.

Az alább szereplő további hivatkozások specifikusabb kérdéseket érintenek a GMO-k hazai vonatkozásának témakörén belül.

******

A genetikailag módosított szervezetek (röviden: GMO-k, az angol Genetically Modified Organisms kifejezésből) olyan szervezetek, amelyek genomját, vagyis génállományát molekuláris géntechnológiai eljárásokkal a természetben elő nem forduló módon változtatták meg. Ezeket a módszereket gyakran hívják összefoglaló néven „modern biotechnológiának”, „géntechnológiának”, „génmódosításnak” vagy „génmanipulációnak” is. Ezzel a technológiával lehetőség nyílik egy élő szervezet kiválasztott génjeinek, génszakaszainak átültetésére egy másik élő szervezetbe, új tulajdonságokkal felruházva azt. A génátvitel nem-rokon fajok esetén is lehetséges (például bakteriális gének beültetése növényekbe).

A géntechnológia a mai napig heves tudományos, gazdasági és politikai viták középpontjában áll. A genetikai módosítások terén bekövetkezett, tudományos léptékkel mérve is gyors fejlődés következtében nem jut elegendő idő a potenciális veszélyek, valamint az emberi egészségre és az élővilágra gyakorolt hosszú távú hatások teljes kivizsgálására. Hiányoznak a hosszú távú környezeti hatásvizsgálatok, a megfelelően elvégzett toxikológiai / allergológiai vizsgálatok és etetési kísérletek. Jelenlegi tudásunk nem elegendő ahhoz, hogy reálisan meg tudjuk ítélni a GMO-k környezeti, ökológiai, egészségügyi, társadalmi és gazdasági kockázatait. Amennyiben ezek a szervezetek kijutnak a környezetbe, azokat nyomon követni és visszavonni nagyon nehéz, mondhatni lehetetlen. Ezért nagyon fontos, hogy – az elővigyázatosság elvét szem előtt tartva – megvédjük egyedülálló természeti értékeinket, megőrizzük mezőgazdaságunk GMO-mentességét, és kialakítsunk egy GMO-mentes élelmiszerláncot.

Jelentős lépés volt, hogy hazánkban 2006-ban az akkori öt parlamenti párt egymással egyetértve fogalmazta meg Magyarország GMO-mentes stratégiáját, és az annak megvalósításához és fenntartásához kapcsolódó feladatok sorát. Azóta ez a stratégia nem változott, sőt, a 2012. január 1-jétől hatályos új Alaptörvény is célként tűzi ki Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaságának biztosítását.

Hazánk GMO-mentes politikája egyrészt az egyes GMO-k már ismert negatív hatásait bizonyító tudományos eredményeken alapszik. Másrészt gondolnunk kell a jövő nemzedékeire, a környezet biztonságára, és nem utolsó sorban a GMO-mentes státuszunkból fakadó, és fokozatosan növekvő piaci versenyelőnyünkre, valamint az ehhez kapcsolódó gazdasági érdekeinkre.