2014. február 19.-én „Célkeresztben a GMO-k mezőgazdasági felhasználása” címmel az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága és a Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkársága nyílt napot szervezett a Parlamentben. A Magyarország számára stratégiai kérdésekről szóló, igen aktuális témát elemző rendezvény iránt óriási volt az érdeklődés.
Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára megnyitó beszédében kiemelte, hogy Magyarország két fronton küzd a génmódosított növények hazai termesztésbe vonása ellen. A GMO-kkal kapcsolatos ügyek egy része ugyanis Brüsszelben dől el, így kaphat nemsokára zöld utat az ún. 1507-es génmódosított kukorica az Európai Unióban. Ennek a kukoricának az engedélyezése kapcsán heves vita zajlott az Európai Tanács ülésén, amely újra ráirányította a figyelmet arra, mennyire nem jól működik az EU-s GMO-kal kapcsolatos döntéshozatali rendszer.
Számunkra nem elfogadható egy olyan eljárás, melyben a döntés úgy születik meg, hogy az Európai Bizottság engedélyező javaslatát huszonnyolcból mindösszesen öt tagállam támogatja. Magyarország évek óta harcol, és igen eredményesen küzd azért, hogy ez az engedélyezési és döntéshozatali rendszer megváltozzon.
Budai Gyula kimagasló sikerként értékelte, hogy Magyarország kétszer is megvédte az ún. MON810 kukoricára vonatkozó tilalmat, melyet az Európai Bizottság el akart törölni, hiszen GMO ügyben gyakorlatilag sosem sikerült korábban minősített többséget eléri a Bizottság javaslatával szemben. Az Amflora génmódosított burgonya engedélyezésével kapcsolatos eljárási hibák miatt pert indítottak az Európai Bíróságon az Európai Bizottság ellen. Hazánk ebben is úttörő szerepet játszott. Múlt évben megnyertük ezt a pert, a Bíróság megsemmisítette a génmódosított burgonya engedélyező határozatát, így az nem csak hazánkban, de az Európai Unió többi tagállamában sem termeszthető.
Budai Gyula emlékeztetett: a GMO-kkal kapcsolatban nem csak az EU-ban, hanem hazai fronton is számos feladat vár ránk. Továbbra is meggyőződése, hogy a magyar mezőgazdaságnak nincsen szüksége a most forgalomban lévő, kukoricamoly ellenálló, vagy gyomirtó szer toleráns, és egyéb első generációs génmódosított növényekre. Kiemelte, hogy Magyarország mind kukorica-, mind vetőmagtermesztésben nagyhatalomnak számít, számos ország azért vásárol tőlünk vetőmagot, illetve árukukoricát, de egyéb mezőgazdasági terményeket is, mert köztudott, hogy Magyarország nem termel génmódosított növényeket. Elmondta, hogy a GMO mentesség jelenleg akkora gazdasági előnnyel jár hazánk számára, amelyet ki kell aknáznunk és mindent meg is fogunk tenni annak érdekében, hogy fenntartsuk.
A konferencián a résztvevők a szakma jeles képviselőinek előadásain keresztül átfogó képet kaptak arról, hogy milyen hatással van a génmódosított növények termesztése a mezőgazdaságra, annak egyes alágazataira. A hallgatóság részletes tájékoztatást kapott arról, mi a Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontja a GMO-k mezőgazdasági felhasználásáról, mik a GMO-k termesztésének nemzetközi tapasztalatai, mik a vetőmag ágazatra, az ökológiai gazdálkodásra, az élelmiszer- és takarmányláncra, a GMO-kat vizsgáló laboratóriumokra, vagy a növénynemesítő intézetekre váró kihívások, és milyen alternatívák léteznek a GM növények termesztésével szemben.
Az ebédszünet után a GMO-k egészségügyi és környezeti megítélése került górcső alá. Bár az agrártárca sajnálattal vette tudomásul, hogy a mezőgazdasági biotechnológiai ipar részéről egyetlen fejlesztő cég sem vállalkozott arra, hogy önálló előadásban mutassa be az álláspontját. A rendezvényen hasznos és gyümölcsöző vita alakult ki a GMO-k mezőgazdasági felhasználásának megítéléséről.
