Magyarország fellép a génmódosított (GMO) szója visszaszorításáért, a szójapiacon tapasztalható importfüggőség csökkentéséért - jelentette ki Feldman Zsolt kedden Budapesten, egy, a GMO-mentes szójatermesztés lehetőségeivel foglalkozó szakmai tanácskozáson.
Az első országos szója fórumon a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy Magyarország részt vesz a fenti elvek mentén létrejött nemzetközi együttműködésben.
A Duna-térség országai elhatározták ugyanis - ezt rögzíti a Duna menti szója nyilatkozat, amelyhez Magyarország az elsők között csatlakozott -, hogy a térségben csökkentik a gémmódosított szója felhasználását, és elkötelezettek a genetikailag nem módosított szójából és szójafehérjéből készült élelmiszerek iránt. A fogyasztók ezeket Európa-szerte egyre inkább keresik - mondta a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy a szójatermesztés bővítése mellett fontos cél a hazai termesztésű fehérjenövények belföldi felhasználásának növelése.
Szépe Ferenc, a VM mezőgazdasági főosztályának főosztályvezetője elmondta, hogy a nemzetközi kereskedelemben felkínált szójadarának ma már 81 százaléka ménmódosított, és ez az arány folyamatosan növekszik. A piacon pedig egyre inkább keresik a nem génmódosított szóját, az unióban a GMO-mentes szója iránti kereslet az összes felhasználás - ami évi mintegy 30 millió tonna - 15-30 százaléka.
Magyarországon a szója vetésterülete most 35-40 ezer hektár. Ez a múlt század 80-as éveinek végén csaknem 70 ezer hektár volt. A főosztályvezető szerint a mostani szója-vetésterületet meg lehetne duplázni, esetleg háromszorozni. A jelenlegi hozamok széles sávban ingadoznak 1,5-2,5 tonnát tesznek ki hektáronként.
A cél a mostani évi 600 ezer tonna körüli import csökkentése - mondta a főosztályvezető, hozzátéve, hogy a GMO-mentes szója termesztése kifizetődő, mert egy tonna ilyen terményért átlagosan 60 dollárral - mintegy 13-14 ezer forinttal - többet adnak a piacon, mint a génmódosított változatért.
(MTI)
