A biológiai biztonságról szóló jegyzőkönyv létrejöttének és tartalmának ismertetése

Az 1980-as évektől kezdődően a molekuláris biológia rendkívül gyors fejlődésnek indult. A XX. század végére a tudomány molekuláris genetikai, géntechnológiai módszerek alkalmazásával képessé vált arra, hogy az élőlények tulajdonságait mesterségesen megváltoztassa úgy, hogy az élő szervezetek működését vezérlő genetikai programot módosítja, céljainak megfelelően. Ma már jelentős gyakorlati felhasználási lehetőségek vannak az egészségügyben, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a környezetvédelemben is. Az első genetikailag módosított (a továbbiakban: GM) növényt 1983-ban állították elő. Azóta a világ számos országában (pl. USA, Kanada, Argentína, Kína) és több tízmillió hektáron termesztenek GM növényeket. Így olyan új tulajdonságokkal rendelkező szervezetek kerülhetnek a környezetünkbe, amelyek természetes úton nem keletkeznek, vagy a hagyományos nemesítés módszereivel nem lehet őket előállítani. A genetikailag módosított szervezetek (a továbbiakban: GMO-k) Magyarországon és szerte a világon mind a mai napig heves viták kereszttűzében állnak, mivel előállításuk és felhasználásuk számos környezeti, egészségügyi és gazdasági problémát okozhat, melyekről gyakran esik szó a különböző tudományos fórumokon és a médiában is. Közvetlen és közvetett hatásukkal veszélyeztethetik a biológiai sokféleséget, amely magában foglalja az élet minden formáját - a legparányibb mikrobáktól kezdve a legnagyobb állatokig - és az egész bioszférát, amelynek egyensúlyát, az atmoszféra összetételét, talajaink termékenységét, vizeink tisztulását maga az élővilág, a biológiai sokféleség biztosítja.

Történeti áttekintés

Az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáján (Rio de Janeiro, 1992) a fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezményt, amely az élővilág megőrzésére, fenntartható hasznosítására és a belőlük származó hasznok méltányos elosztására vonatkozik. A Biológiai Sokféleség Egyezmény a GMO-kkal kapcsolatos tevékenységekre is kiterjed, ezért 1995 és 2000 között kidolgoztak egy részletes szabályozást jegyzőkönyv formájában, amelyet 2000. január 29-én fogadtak el "Cartagena Jegyzőkönyv a biológiai biztonságról" (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) néven, és azt 2000 májusában a magyar környezetvédelmi miniszter is aláírta.

A Jegyzőkönyv 2003. szeptember 11-én lépett hatályba. A Magyar Országgyűlés 2004. január 13-án erősítette meg a Jegyzőkönyvet, amely hazánkban 2004. április 12-én lépett életbe és a 2004. évi CIX. törvény hirdette ki. A jelenlegi 171 Részes Fél listája a http://www.cbd.int/convention/parties/ honlapon érhető el.

Miről szól a Cartagena Jegyzőkönyv?

A Jegyzőkönyv az élő, módosított szervezetek (Living Modified Organisms, LMO-k) határon átnyúló mozgásával, tranzit szállításával és kezelésével foglalkozik. Azokkal az élő, módosított szervezetekkel, amelyeknek esetleg káros hatásai lehetnek a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható használatára vagy az emberi egészségre.

A Jegyzőkönyv célja, hogy

  • szabályozza az élő, genetikailag módosított szervezetek biztonságos forgalmát, kezelését, felhasználását, különös tekintettel az országok közötti forgalomra,
  • a Riói Nyilatkozatban megfogalmazott elővigyázatosság elvének betartásával megfelelő védelmet biztosítson a biológiai sokféleség, azaz az élővilág megőrzését és fenntartható hasznosítását érintő kedvezőtlen hatásokkal szemben, beleértve az emberi egészséget érintő kockázatokat is,
  • megkönnyítse a kormányok, a gazdasági szereplők és a társadalom közötti együttműködést a biológiai biztonság növelése érdekében.

A Jegyzőkönyv hatálya minden élő, módosított szervezetre kiterjed, kivéve a humán felhasználású gyógyszerkészítményeket, amelyeket más egyezmények szabályoznak. Továbbá egyszerűbb eljárás vonatkozik a tranzit- és a zárt rendszerben felhasználandó, vagyis a szabad környezetbe nem kerülő módosított szervezetek szállítmányaira.

A Jegyzőkönyvben foglalt legfontosabb kötelezettségeink

  • Előzetes engedélyezési eljárást kell lefolytatni a környezetbe történő kibocsátásra szánt, élő módosított szervezetek (pl. élő hal, vetőmag) legelső behozatalát megelőzően. Ilyenkor az exportőr kötelessége, hogy a szállítás előtt az importáló országot írásban részletesen tájékoztassa az élő, módosított szervezetet tartalmazó szállítmányról. Az importáló ország ezen információk birtokában megadott határidőn belül dönt arról, hogy beengedi-e országába az adott szállítmányt. Amennyiben az élő, módosított szervezetek lehetséges káros hatásaival kapcsolatban új tudományos információk állnak rendelkezésre, az importáló fél bármikor felülvizsgálhatja és módosíthatja a határokon keresztüli szállításra vonatkozó döntését.
  • A Jegyzőkönyv tudományosan megalapozott kockázatbecslést ír elő, amelynek minden esetben meg kell előznie az élő, módosított szervezet importjára vonatkozó döntést. A kockázatbecslés elvégzését az importáló fél biztosítja, de megkövetelheti azt is, hogy azt az exportáló végezze el, vagy annak költségeit az exportáló fél viselje.
  • A Jegyzőkönyv keretein belül információs rendszert kell működtetni (Biosafety Clearing House, BCH). Ez a rendszer tulajdonképpen egy weboldal, amely elősegíti az élő, módosított szervezetekkel kapcsolatos tudományos, műszaki, jogi és a környezetre vonatkozó ismeretek cseréjét, segíti a döntéshozatalt, segíti a Részes Feleket a Jegyzőkönyvben foglaltak megvalósításában, és biztosítja, hogy a nyilvánosság is hozzáférjen az olyan élő, módosított szervezetekre vonatkozó információkhoz, amelyeket a Jegyzőkönyv értelmében importálhatónak határoztak meg.
  • A Jegyzőkönyv előírja azt is, hogy a döntéshozatali folyamatokba be kell vonni a nyilvánosságot, és a döntések eredményét is hozzáférhetővé kell tenni számukra.
  • A Feleknek biztosítaniuk kell a határokon keresztüli véletlenszerű mozgások bejelentését, az illegális szállítások megelőzését, és amennyiben lehetséges, büntetését. Illegális szállítmány esetén az érintett fél megkövetelheti attól az országtól, ahonnan az élő, módosított szervezetek erednek, hogy azokat saját költségén szállítsa vissza vagy semmisítse meg.
  • A közvetlenül élelmezési és takarmányozási célra, ill. feldolgozásra szánt élő, módosított szervezetek esetén a címkén elegendő feltüntetni a kapcsolattartó személyt, és azt, hogy a szállítmány “élő, módosított szervezetet tartalmazhat”.
  • A zárt célú felhasználás és a környezetbe történő kibocsátás esetén a szállítmány kísérő dokumentumain egyértelműen élő, módosított szervezetekként kell azonosítani azokat, világosan meg kell határozni minden követelményt biztonságos kezelésükre, tárolásukra, szállításukra és felhasználásukra vonatkozóan, illetve meg kell adni egy kapcsolattartó személyt is és fel kell tüntetni a szállítási címet. A környezetbe történő kibocsátás esetén pedig a kísérő dokumentumokon ezen szervezetek jellemző tulajdonságait és azonosítási módjukat is meg kell adni.
  • A fejlődő országokat anyagilag és más módon is segíteni kell a megfelelő személyi és intézményi háttér kialakításában, ezzel együtt pedig a Jegyzőkönyv előírásainak végrehajtásában.