2015. szeptember 24-én, az Országos Mezőgazdasági Kiállításon megrendezett nemzetközi biodiverzitás konferencián hirdették ki az Öko-forrás Közhasznú Alapítvány Kuratóriuma által negyedik alkalommal adományozott Jánossy Andor-díjat.
A biodiverzitás megőrzéséért végzett kiemelkedő tevékenység elismerésére alapított Jánossy Andor-díjat az Öko-forrás Alapítvány Kuratóriuma 2015 májusában tartott ülésén Dr. Holly Lászlónak ítélte oda.

Dr. Holly László kertészmérnök, c. egyetemi docens, aki a tápiószelei Agrobotanikai Intézet, majd Növényi Diverzitás Központ nyugalmazott igazgatója volt, ki egész életét a növényi genetikai erőforrások megőrzésének szentelte.

A díj átadását a Nemzeti Együttműködési Alap Közösségi Környezet Kollégiuma és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. támogatta.

Laudáció

Dr. Holly László egész életét kitöltötte a növények és szakmája szeretete, tisztelete; mélységes elhivatottsággal teljes munkásságát a növényi sokféleség megőrzésének szentelte.

Tanulmányait a keszthelyi Felsőfokú Növényvédelmi Szaktechnikumban kezdte el, majd a Kertészeti Egyetem elvégzése után 1974-ben a debreceni Agrártudományi Egyetem Növénytani Tanszékén doktorált. 1975-ben a Birminghami Egyetem által szervezett posztgraduális képzésen kultúrnövény és genetikai erőforrások megőrzése és hasznosítása témakörben MSc fokozatot szerzett.

Dr. Holly László 1964-től 2012-ig tartó, 48 évet felölelő szinte teljes szakmai tevékenysége a Dr. Jánossy Andor által alapított Országos Agrobotanikai Intézethez kötődik, amelyet 1990-től nyugdíjba vonulásáig vezetett.

Igazgatóként a tájfajták felkutatására szervezett számos gyűjtőút megszervezése mellett nagy hangsúlyt fektetett azok eredeti, un. izoklimatikus körülmények közötti felszaporítására. Ennek érdekében az országot lefedő kiskertes felszaporítási hálózatot hozott létre. A tájfajták és a hozzájuk kapcsolódó hagyományos tudás megőrzésében különösen fontosnak tartotta az on-farm fenntartást, és felismerte az alulról jövő, anyagi támogatástól sokszor független kezdeményezésekben rejlő lehetőségeket. A génbanktól magot kérők között egyre nagyobb számban akadtak civil szervezetek, közösségi magbankok, kiskertesek, oktatási intézmények és önkormányzatok, amelyek bevonásával egyre több bemutató- és oktatókertben megjelenhettek az addig csak az intézetben őrzött növények.

Az Országos Agrobotanikai Intézet, Agrobotanikai Központ, Növényi Diverzitás Központ ugyanazt az intézményt jelöli, csak más néven. A gyakori névváltozás is mutatja, hogy számos hazai intézményhez hasonlóan milyen hányattatott múlttal rendelkezik a tápiószelei génbank, hányszor került veszélybe működése forráshiány, haszonlesés, emberi rövidlátás miatt. Nem túlzás azt állítani, hogy Holly László nélkül ma már szegényebbek lennénk az ország legnagyobb szántóföldi,- és zöldségnövény génbankjával, és ki tudja, milyen sorsra jutottak volna az ott őrzött természeti kincsek. Egészséget, fáradságot nem kímélve, minden szálat megmozgatott azért, hogy ezt a kincset továbbadhassuk az utókornak. A maga szelíd, derűs bölcsességével, rengeteg munkával sikerült a hazai és nemzetközi szakmát, civileket, döntéshozókat a génbank mellé állítva megmentenie azt a pusztulástól, és biztosítania hosszú távú működésének feltételeit. A legkilátástalanabb pillanatokban sem adta fel, tudott bízni, hinni abban, hogy nem hiába fáradozik.

A Pannon magbank projekt ötletével világszinten is úttörő megoldást talált a hazánk edényes növényfajainak – az emberiség táplálására használt és a vadon élő növények géntartalékainak – közkincsként, egy helyen történő, hatékony és költségtakarékos megőrzésére, optimálisan felhasználva a meglévő tudást és a kiépített infrastruktúrát.

Az Intézet irányítása mellett beosztásához kapcsolódott a hazai kultúrnövény génmegőrzési tevékenységek szakmai koordinációja is. 1991-ben az Országos Génbank K+F Kollégium elnökévé választották, amelynek keretében munkatársaival együtt összeállította a jelenlegi hazai szántóföldi- és zöldségnövény génbank tevékenység alapjául szolgáló fejlesztési tervet. Sok éven keresztül volt a Génbank tanács titkára, majd 2010-től elnöke.

Hazai tevékenységén túl a nemzetközi génbank együttműködésekben is aktív volt. Széleskörű tudását nem csak itthon hívták segítségül. Szakértőként nagyszámú tudományos tanácskozáson vett részt, külföldi szakfolyóirat szerkesztőbizottsági tagjának választották, tagja volt az európai génbank együttműködési program Irányító Testületének, ellátta hazánk nemzeti koordinátori teendőit is. 1985 és 1990 között Szíriában, a száraz területek mezőgazdasági kutatási kérdéseivel foglalkozó ICARDA Genetikai Erőforrások programjánál dolgozott, ahol tudományos kutatóként többek között a génbank részleg anyag és információ áramlási rendszerét is kidolgozta.

Nem minden jeles szakember képes arra, hogy utódokat neveljen. Holly László ebben is kivételes volt. A keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Karának címzetes egyetemi docenseként, valamint a Szent István Egyetemen folyó természetvédelmi mesterképzés keretében is részt vett a kultúrnövény génforrások megőrzésével kapcsolatos oktatásban, de bármikor, bárkinek szívesen beszélt a hozzá oly közel álló növényekről, az ember és természet harmóniájára törekvő világszemléletéről. Jó érzékkel ismerte fel tanítványai, munkatársai képességeit, és igyekezett mindenkit ezeknek megfelelő feladattal ellátni, fejleszteni.

Öt éven át, szinte egészen haláláig tanított a gödöllői Szent István Egyetem Környezet és Tájgazdálkodási Intézetében. Egyben pedig mint a Kihelyezett Génmegőrzési és Nemesítési Tanszék Kultúrnövény Szekciójának vezetője segítette a volt KTI-t annak oktatási és kutatási tevékenységében. Tanította és nevelte a Természetvédelmi mérnöki szak alap és mesterképzésének hallgatóit. Legalább ennyit foglalkozott a Környezetgazdálkodási agrármérnök szak hallgatóival is. Az általa gondozott Kultúrnövények génmegőrzése című tárgy mellett számos nappali és levelező hallgató töltötte a tápiószelei intézetben nyári gyakorlatát, írt tudományos diákköri dolgozatot, készítette el szak- és diplomadolgozatát.

A növényi genetikai erőforrások megmentéséhez és megőrzéséhez kapcsolódó munkásságát számos elismeréssel jutalmazták: 2006-ban a Vidékfejlesztési Minisztérium Újhelyi Imre díját, 2008-ban a Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át. 2009-ben Tápiószele város díszpolgárává avatták, ugyanebben az évben Regionális Príma díjat kapott. Az általa vezetett génbankot a Szabadalmi Hivatal Millenium díjjal tüntette ki. 


A biodiverzitás megőrzéséért végzett kiemelkedő tevékenység méltatására alapított Jánossy Andor-díjat az Öko-forrás Alapítvány Kuratóriuma 2015 májusában tartott ülésén Dr. Holly Lászlónak ítélte oda. A Jánossy Andor-díj aligha kerülhetett volna méltóbb kezekbe, már csak azért sem, hiszen kettejüket igazi mester-tanítvány kapcsolat fűzte egymáshoz: Holly László, elődjét példaképének tekintve, az általa elkezdett értékmegőrző munkát folytatta.

Örömteli eseményre, díjátadásra készültünk, ám a sors másképpen akarta.
Méltatásra gondoltunk, de nekrológ lett belőle. Munkatársait, tisztelőit, tanítványait egyaránt váratlanul érte és megrendítette Dr. Holly László, sokaknak „Laci bácsija”, váratlan eltávozásának szomorú híre.

Szakmai és emberi nagyság terén egyaránt példamutató, tartalmas és oly sok értéket teremtő életpályájára azonban csak hálával gondolhatunk, és reméljük, hogy lélekben itt van közöttünk, hogy a rá jellemző szerény örömmel fogadja az életműve elismeréseként neki adományozott díjat.

 

Dr. Hock Zsófia
Dr. Gyulai Ferenc

Forrás: Öko-forrás Alapítvány