Egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről

A környezetvédelem és a demokrácia szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű Egyezmény előírásai 2001. október 30-án léptek hatályba. Az Aarhusi Egyezményt Magyarország 1998. december 18-án írta alá, 2001. július 3-án országgyűlési határozattal ratifikálta, majd a 2001. LXXXI. törvénnyel hirdette ki.

Az egyezmény alapvető célkitűzése:

„A jelen és jövő generációkban élő minden egyén azon jogának védelme érdekében, hogy egészségének és jólétének megfelelő környezetben éljen, ezen Egyezményben Részes valamennyi Fél garantálja a nyilvánosság számára a jogot az információk hozzáférhetőségéhez, a döntéshozatalban való részvételéhez és az igazságszolgáltatás igénybe vételéhez a környezetvédelmi ügyekben” (2001. évi LXXXI. törvény, 1. Cikk).

Az egyezmény rendelkezései szerint:

  • minden fél támogatja a környezeti oktatást-nevelést és a környezettudatosság növelését,
  • a hatóságok a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják az általa kért környezeti információkat,
  • elősegítik azon információk áramlását, melyek jelentősen befolyásolhatják a környezetet vagy az emberi egészséget,
  • a nyilvánosság rendszeres tájékoztatására ösztönzi azon „környezethasználókat”, akiknek a tevékenysége jelentős hatást gyakorol a környezetre,
  • bevonja a nyilvánosságot azokkal a tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozatalba, amelyek jelentős hatással lehetnek a környezetre.


Ennek az egyezménynek is vannak génmódosított szervezetekkel kapcsolatos előírásai. A GM szervezetekkel kapcsolatos szabályozás részletes kidolgozására nemzetközi GMO munkacsoport alakult az egyezmény keretében, melynek munkája végül az egyezmény GMO-kra vonatkozó, korábban kevésbé szigorú előírásainak módosításához vezettek. Az egyezmény GMO-kra vonatkozó módosítását a 2008. évi XIX. törvény tartalmazza és hirdeti ki. A módosított szöveg előírja, hogy milyen módon kell a nyilvánosságot tájékoztatni, és bevonni a genetikailag módosított szervezetek környezetbe való szándékos kibocsátására vonatkozó döntéshozatalba.