Kérdéses a legmodernebb génszerkesztési technológiák szabályozása.

Óvatosságra int a modern génszerkesztési eljárásokkal kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium. Bár az eljárás során nem idegen gént ültetnek be az élő szervezetbe, így is számos kockázatot hordoz az eljárás.

Rohamosan fejlődik a mezőgazdasági biotechnológia, számos új eljárás jelent meg az elmúlt években, amelyekkel a növények tulajdonságait próbálják megváltoztatni a kutatók. Bár az úgynevezett mutagenezis során a szakemberek a hagyományos génmódosítással szemben nem egy idegen DNS-t ültetnek be egy élő szervezetbe, „csupán” megváltoztatják az adott faj génszerkezetét, egyelőre nem tisztázott, hogy az eljárás a GMO-ra vonatkozó szabályozás alá esik-e.

Ez a technológia teszi lehetővé például azt, hogy a vetőmagok bizonyos gyomirtó szereknek ellenálljanak. A módszerrel jelenleg mezőgazdasági, humán gyógyászati és ipari hasznosítást célzó kutatások is folynak. A kutatók és a civil szervezetek már többször nyilatkoztak a témában, a döntéshozók azonban még sem nemzeti, sem európai uniós szinten nem foglaltak állást.


A Magyar Tudományos Akadémia korábban kiadott közleménye szerint is észszerűbb szabályozásra lenne szükség a genomszerkesztési módszerek területén, mivel a nemesítés ezen modernebb formája jelenleg az alaptörvénybe ütközik.

A témában nemzetközi szinten is vita van. Franciaország 2016 októberé­ben előzetes döntéshozatali kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, amelyben a jelenleg hatályos, a GMO-kra vonatkozó európai uniós jogszabály jogértelmezését kérte. Az ügyben megbízott főtanácsnok 2018. január 18-án nyilvánosságra hozta indítványát, amelyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztett.

A főtanácsnok ebben elismerte, hogy a mutagenezis új technikái által létrehozott szervezetek GMO-knak minősülnek, véleménye szerint azonban a módszerre és az így előállított szervezetekre nem vonatkozik a GMO-szabályozás. Azt azonban kiemelte, hogy a tagállamok szabadon szabályozhatják ezt a területet. A főtanácsnoki vélemény nem a bíróság álláspontját tükrözi, meglehet, hogy a testület néhány hónapon belül ezzel teljesen ellentétes döntést hoz majd.

Lapunk kérdésére a Földművelésügyi Minisztérium egyelőre nem foglalt állást a kérdésben, arra ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy az új, gyorsan fejlődő technológiákkal létrehozott szervezetek számos, eddig még nem ismert kockázatot hordozhatnak magukban. Ezért elővigyázatosságra int a szaktárca. Véleményük szerint ezen új technológiákkal kapcsolatban szigorú kockázatértékelési rendszer alkalmazására van szükség, amely figyelembe veszi a környezeti, az egészségügyi és az egyéb hatásokat is.

(Forrás: Magyar Idők, MTI)