A
Biológiai Sokféleség Egyezmény a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos tevékenységre is kiterjed, emiatt 1995 és 2000 között kidolgoztak egy részletes szabályozást (jegyzőkönyvet), amit 2000. január 29-én fogadtak el Cartagena Jegyzőkönyv néven, és amit 2000 májusában a magyar környezetvédelmi miniszter is aláírt.

A Jegyzőkönyv 2003. szeptember 11-én lépett hatályba. A részes felek (csatlakozott országok, szervezetek) pontos száma és listája a http://www.cbd.int/convention/parties/ honlapon érik el.

A Magyar Országgyűlés 2004. január 13-án erősítette meg a Jegyzőkönyvet, amely hazánkban 2004. április 12-én lépett életbe és a 2004. évi CIX. törvény hirdette ki.

A Jegyzőkönyv végrehajtásának szabályairól a Részes Felek kétévente megrendezésre kerülő találkozóin hoznak döntéseket. Az ülés során döntések születnek, amelyek elősegítik a Jegyzőkönyvben foglalt célok hatékony megvalósulását.

A Cartagena Jegyzőkönyv 27. cikkelye felhatalmazta a Részes Felek konferenciáját, hogy az első találkozóján kezdje meg és négy éven belül fejezze be az élő, módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléből való károkért viselt felelősségre és az ilyen károkkal összefüggő jogorvoslatra vonatkozó nemzetközi szabályozás kidolgozását. A Jegyzőkönyv részes feleinek első, Kuala Lumpurban tartott találkozóján kezdődtek meg a tárgyalások. Ez a hosszadalmas munka hat év után fejeződött be a Részes Felek 5. találkozóján. 2010. október 16-án a Cartagena Jegyzőkönyv 160 részes állama egyhangúlag elfogadta a Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó ún. Nagojai-Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyvet a felelősségről és jogorvoslatról.

A Kiegészítő Jegyzőkönyvet 2011. május 11-én Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter írta alá Magyarország nevében, valamint az Európai Unió részéről is, közösen Janez Potocnik EU biztossal. A Kiegészítő Jegyzőkönyvet további 14 uniós tagállam is aláírta a magyar elnökség ideje alatt. Jelenleg 51 ország csatlakozott az új nemzetközi szabályozáshoz.