Múlt héten az Európai Parlament plenáris ülésén megszavazták a GMO-k termesztésének tagállami tiltását lehetővé tevő jogszabály módosítást, amely óriási lehetőség mezőgazdaságunk, Alaptörvényben is rögzített GMO-mentességének megőrzésében.

A közelmúltban számos nyilatkozat látott napvilágot a GMO-k termesztésének tagállami tiltását lehetővé tevő jogszabály módosítása kapcsán. A legtöbb nyilatkozat félrevezető információkat tartalmaz, és igazságtalanul támadja a kormányt.

1.    Minden uniós jogszabály módosítása kapcsán a magyar Országgyűlés szakbizottságai kérhetik a kormányt, hogy számoljon be a tárgyalásokról, az adott ügyben a kormány által képviselt álláspontról. Ez az elmúlt négy évben számos alkalommal megtörtént. A GMO köztermesztési csomag kapcsán a hazai parlamenti szakbizottságokban teljes egyetértés volt éveken át, sőt egyöntetű támogatást kapott a kormány minden párt részéről, amit az Országgyűlés írásbeli állásfoglalás formájában is megerősített. Ezzel szemben, számunkra érthetetlen módon a szakbizottságok akkori tagjai között szerepelnek azok az ellenzéki képviselők, akik jelenleg erősen bírálják a megkötött megállapodást.

2.    Többek között azzal vádolják a megállapodást, hogy az uniós jogszabály módosításával a védzáradék, azaz a moratórium lehetősége megszűnik. Ez nem igaz, a védzáradék bevezetésének a lehetősége nem szűnik meg. Sőt, sokkal több lehetőség nyílik egy adott GMO termesztésének megtiltására, mert immár nem csak igen költséges tudományos vizsgálati eredmények alapján lehet majd moratóriumot hozni (amihez a géntechnológiai cégek nem adtak vetőmagot a kormány számára), hanem más indokokra építve is be lehet vezetni a tiltást.

3.    A legtöbb támadás azért éri a megállapodást, hogy az új jogszabály módosítással a nagyvállalatoknak szerepe lesz a döntéshozatalban, és a jövőben a „kormányok és a GMO-multik egyedi alkuiban dől majd el, ami jelentős korrupcióveszélyt hordoz magában, és az átláthatóságot is nélkülözi”. Ez szintén nem igaz. A nagyvállalatok a saját engedélykérelmeiket eddig is bármikor módosíthatták, és továbbra is módosíthatják. Az új szabályozás szerint, ha egy tagállam nem szeretné, hogy a területén GMO-kat termesszenek, akkor ezt a szándékát jelzi az Európai Bizottságnak, aki továbbítja a kérést az adott nagyvállalat számára. A nagyvállalat (kérelmező) pedig eldöntheti, hogy módosítja-e SAJÁT engedélykérelmének a területi hatályát, azaz hogy az engedélykérelem tárgya ne terjedjen ki egyes országok területére. Az iparnak így egyáltalán nem lesz szerepe a döntéshozatalban. Sőt a javaslat a tagállamoknak biztosít egy jogilag maximálisan védhető lehetőséget arra, hogy a területükön ne legyen GMO termesztés.

4.    Emellett elértük, hogy amennyiben az adott tagállam nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, azaz úgy dönt, hogy nem kíván a Bizottságon keresztül kapcsolatba lépni a kérelmező vállalattal, akkor saját hatáskörben, gazdasági és társadalmi indokokra hivatkozva megtilthatja a GMO-k termesztését.

5.    Egyesek szerint a GMO kérdést már nem a környezetvédelem, hanem a tőke szabad áramlása szempontjából közelítjük meg. Ez szintén téves, és erősen félrevezető állítás. Sokéves küzdelmünk gyümölcse érett be a megállapodással, ugyanis fontos gazdasági érdekünk, hogy a hazánk területén előállított gabonát és vetőmagokat drágábban tudjuk eladni, azáltal, hogy garantálni tudjuk GMO-mentességét. A környezetvédelmi és egészségügyi károk értékelésével kapcsolatban fontos látni, hogy az Amflora GM burgonyát engedélyező határozatokat pont Magyarország perelte be az Európai Bíróságon elsősorban környezeti és egészségügyi problémákra hivatkozva. 2013 végén pedig megnyertük a pert, és így Magyarországnak köszönhető, hogy az Amflora burgonyát nem termesztik az Európai Unióban. Ennek fényében különösen furcsán hangzanak a téves információkon nyugvó nyilatkozatok.

A megállapodás egy lépés a GMO-k elleni küzdelemben, azonban nem állunk meg itt. Kiállunk a GMO-kkal kapcsolatos engedélyezési eljárások átalakítását célzó törekvések mellett, a köztermesztésen kívül tágabb értelemben is. Javasoljuk, hogy úgy alakítsuk át ezt a rendszert, hogy az ne hagyhassa figyelmen kívül a tagállamok többségének elővigyázatosságon alapuló, GMO-mentességet megtartó álláspontját. Sokkal alaposabb és szigorúbb hatásvizsgálatokra, sőt, paradigmaváltásra van szükség.

A magyar kormány elvitathatatlan sikerének tartjuk, hogy a megállapodás megszületett, hiszen több mint négy éven keresztül minden szinten küzdöttünk a tárgyalások során, és próbáltuk meggyőzni az ingadozó tagállamokat, hogy támogassák a javaslatot. A véglegesen elfogadott szövegben szereplő indokok listáját, amelyek alapján a tagállamok megtilthatják a GMO-k termesztését, szinte teljes mértékben a magyar EU elnökség alatt dolgoztuk ki 2011 első félévében.

Fontos kiemelni, hogy óriási eredménynek számít, hogy erről a javaslatról, azaz, hogy a tagállamok maguk dönthessenek a termesztés tiltásáról, több mint négy év után megegyezés született.

(FM Sajtóiroda)