Hatályba lépett az ezt szabályozó nemzetközi megállapodás.

2018. március 5-én lépett hatályba a Nagojai-Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyv, amely a Biológiai Sokféleség Egyezmény élő, módosított szervezetekkel kapcsolatos tevékenységeket szabályozó, 2000-ben elfogadott Cartagena Jegyzőkönyvhöz kapcsolódik. A Kiegészítő Jegyzőkönyv a negyvenedik ország csatlakozását követő kilencvenedik napon lépett hatályba. Jelenleg a világ 41 országa csatlakozott ezen új természetvédelmi nemzetközi szabályozáshoz.

A Kiegészítő Jegyzőkönyv az élő, módosított szervezetek (Living Modified Organisms, LMO-k) országhatárokon történő átviteléből származó károkért viselt felelősségre és az ilyen károkkal összefüggő jogorvoslatra vonatkozó nemzetközi szabályozásról szól. Hat évig tartó hosszadalmas szakmai munka után a Cartagena Jegyzőkönyv 160 részes állama egyhangúan fogadta el 2010. október 16-án.

Hazánknak a Kiegészítő Jegyzőkönyv iránti politikai elkötelezettség kinyilvánítása a magyar EU elnökség idején komoly diplomáciai sikert jelentett, hiszen 2011. május 11-én a vidékfejlesztési miniszter írta alá Magyarország nevében, valamint az Európai Unió részéről is, közösen az EU környezetügyért felelős biztosával. A Kiegészítő Jegyzőkönyvet további 14 uniós tagállam is aláírta a magyar elnökség ideje alatt.

A nemzetközi egyezmény az adminisztratív eljárásokra tartalmaz jogilag kötő erejű előírásokat. Az új szabályok lehetővé teszik a csatlakozott országok illetékes hatóságai számára, hogy az országhatáron túlról származó LMO-k élővilágra gyakorolt káros hatása esetében az ilyen termékek forgalmazóit felelősségre vonják, és megköveteljék tőlük a károk helyrehozását, vagyis válaszintézkedések megtételét.

Ilyen válaszintézkedésnek számít minden olyan tevékenység, ami a biodiverzitás helyreállítását vagy az azt érő károk megelőzését, minimalizálását vagy semlegesítését szolgálja. A Kiegészítő Jegyzőkönyv értelmében kárnak számít minden olyan mérhető vagy megfigyelhető kedvezőtlen hatás, ami a biodiverzitás megőrzését és fenntartható használatát érinti, beleértve az emberi egészséghez kapcsolódó kockázatokat is.

Rafael Pacchiano Alamán, Mexikó környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztere, aki 2016-ban a Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Feleinek 13. Konferenciáján is elnökölt, a következőképpen nyilatkozott a hangsúlyos jogi eseményről:

„A Nagojai-Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyv hatályba lépése mérföldkőnek számít a Cartagena Jegyzőkönyv történetében. Ez a dokumentum kiemelt eszköze lesz az LMO-kat érintő nemzetközi szabályozásnak. Gyakorlati előírásokat fektet le a szóban forgó szervezetek által okozott károkkal szembeni fellépéssel kapcsolatban azok eredetének megtalálása érdekében, valamint 'a szennyező fizet' elv érvényesülését segíti elő.”