Főoldal

A
géntechnológia a mai napig heves viták középpontjában áll. A géntechnológiában bekövetkezett, tudományos léptékkel mérve is gyors fejlődés következtében nem volt elegendő idő a potenciális veszélyek és a hosszú távú hatások teljes kivizsgálására. Lehetséges veszélyeit a mai napig nem vizsgálták, vizsgálják kellő részletességgel. Hiányoznak a hosszú távú környezeti hatásvizsgálatok, a megfelelően elvégzett toxikológiai / allergológiai vizsgálatok és etetési kísérletek. Még mindig kevéssé ismerjük a GMO-k környezeti, ökológiai, egészségügyi, társadalmi és egyéb kockázatait. Jelenlegi tudásunk nem elegendő ahhoz, hogy reálisan meg tudjuk ítélni az esetleges kockázatokat. Amennyiben ezek a szervezetek kijutnak a környezetbe, azokat visszavonni nem lehet. Ezért nagyon fontos, hogy – az elővigyázatosság elvét messzemenően szem előtt tartva – megvédjük egyedülálló természeti értékeinket és megőrizzük mezőgazdaságunk jövedelmezőségét.

Jelentős lépés volt, hogy hazánkban már 2006-ban az akkori öt parlamenti párt egymással egyetértve fogalmazta meg Magyarország GMO-mentes stratégiáját és az annak eléréséhez és megőrzéséhez kapcsolódó feladatok megvalósítási folyamatát. Azóta ez a stratégia nem változott, sőt a 2012. január 1-jétől hatályos új Alaptörvényben is megjelenik a GMO-mentes mezőgazdaságra való utalás.

Hazánk GMO-mentes politikája egyrészt az egyes GMO-k már ismert negatív hatásait bizonyító tudományos eredményeken alapszik. Másrészt gondolnunk kell a jövő nemzedékekre, a környezet biztonságára, és nem utolsó sorban a GM-mentes státuszunkból fakadó és fokozatosan növekvő piaci versenyelőnyünkre, és ebből fakadó gazdasági érdekeinkre.

Definíció

A genetikailag módosított szervezetek (röviden: GMO-k) olyan szervezetek, amelyekben a genetikai örökítőanyagot (DNS) a géntechnológia molekuláris módszereivel a természetben elő nem forduló módon változtatták meg.
A technológiát gyakran nevezik „modern biotechnológiának”, „géntechnológiának”, „génmódosításnak” vagy „génmanipulációnak”. Ezzel a technológiával lehetőség nyílik egy élő szervezet kiválasztott génjeinek, génszakaszainak átültetésére egy másik élő szervezetbe, akár nem-rokon fajok esetén is (például bakteriális gének beültetése növénybe).

Menü

Főoldal

Navigáció