A biológiai biztonságról szóló jegyzőkönyv létrejöttének és tartalmának ismertetése
Az 1980-as évektől kezdődően a molekuláris biológia rendkívül gyors fejlődésnek indult. A XX. század végére a tudomány molekuláris genetikai, géntechnológiai módszerek alkalmazásával képessé vált arra, hogy az élőlények tulajdonságait mesterségesen megváltoztassa úgy, hogy az élő szervezetek működését vezérlő genetikai programot módosítja, céljainak megfelelően. Ma már jelentős gyakorlati felhasználási lehetőségek vannak az egészségügyben, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a környezetvédelemben is. Az első genetikailag módosított (a továbbiakban: GM) növényt 1983-ban állították elő. Azóta a világ számos országában (pl. USA, Kanada, Argentína, Kína) és több tízmillió hektáron termesztenek GM növényeket. Így olyan új tulajdonságokkal rendelkező szervezetek kerülhetnek a környezetünkbe, amelyek természetes úton nem keletkeznek, vagy a hagyományos nemesítés módszereivel nem lehet őket előállítani. A genetikailag módosított szervezetek (a továbbiakban: GMO-k) Magyarországon és szerte a világon mind a mai napig heves viták kereszttűzében állnak, mivel előállításuk és felhasználásuk számos környezeti, egészségügyi és gazdasági problémát okozhat, melyekről gyakran esik szó a különböző tudományos fórumokon és a médiában is. Közvetlen és közvetett hatásukkal veszélyeztethetik a biológiai sokféleséget, amely magában foglalja az élet minden formáját - a legparányibb mikrobáktól kezdve a legnagyobb állatokig - és az egész bioszférát, amelynek egyensúlyát, az atmoszféra összetételét, talajaink termékenységét, vizeink tisztulását maga az élővilág, a biológiai sokféleség biztosítja.
Történeti áttekintés
Az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáján (Rio de Janeiro, 1992) a fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezményt, amely az élővilág megőrzésére, fenntartható hasznosítására és a belőlük származó hasznok méltányos elosztására vonatkozik. A Biológiai Sokféleség Egyezmény a GMO-kkal kapcsolatos tevékenységekre is kiterjed, ezért 1995 és 2000 között kidolgoztak egy részletes szabályozást jegyzőkönyv formájában, amelyet 2000. január 29-én fogadtak el "Cartagena Jegyzőkönyv a biológiai biztonságról" (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) néven, és azt 2000 májusában a magyar környezetvédelmi miniszter is aláírta.
A Jegyzőkönyv 2003. szeptember 11-én lépett hatályba. A Magyar Országgyűlés 2004. január 13-án erősítette meg a Jegyzőkönyvet, amely hazánkban 2004. április 12-én lépett életbe és a 2004. évi CIX. törvény hirdette ki. A jelenlegi 171 Részes Fél listája a http://www.cbd.int/convention/parties/ honlapon érhető el.
Miről szól a Cartagena Jegyzőkönyv?
A Jegyzőkönyv az élő, módosított szervezetek (Living Modified Organisms, LMO-k) határon átnyúló mozgásával, tranzit szállításával és kezelésével foglalkozik. Azokkal az élő, módosított szervezetekkel, amelyeknek esetleg káros hatásai lehetnek a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható használatára vagy az emberi egészségre.
A Jegyzőkönyv célja, hogy
A Jegyzőkönyv hatálya minden élő, módosított szervezetre kiterjed, kivéve a humán felhasználású gyógyszerkészítményeket, amelyeket más egyezmények szabályoznak. Továbbá egyszerűbb eljárás vonatkozik a tranzit- és a zárt rendszerben felhasználandó, vagyis a szabad környezetbe nem kerülő módosított szervezetek szállítmányaira.
A Jegyzőkönyvben foglalt legfontosabb kötelezettségeink